2017. március 30., csütörtök

Pokposa

Pokposa templom, Busan...nem vicc, ez a viccesen hangzó nevű templom szintén egy turisták által kevésbé látogatott helyen van, a Daecheon parkon keresztül, egy jó kis hegyi séta után, nem éppen a központban. Talán ezért is...egyébként  maga a park is megér egy túrát, nagyon szép, sok kirándulót láttunk arrafelé,  fitt öreg néniket és bácsikat, akik megszégyenítettek engem és koreai barátnőmet is.

Haeundae-ból a Haeundae metroállomástól az 1003-as busszal mentünk a Daecheon park felé...onnan gyalog a parkon keresztül felfelé a hegyre. Nem meredek, de jó kis séta. 


Az erdőben itt-ott kisebb szentélyek is megbújnak, egy-két szoborral, nem jegyeztem meg a nevét ennek sem, mert egyszer csak hirtelen ott volt az út mellett....

A parkban van egy természetvédelmi múzeum is, kiállítással a park és a környező hegyek élővilágáról. A muzeológus néni lelkesen elmagyarázta, hogy a choson-i királyok és hercegek fejfedőjén a szárnyaknak látszó valamik tényleg szárnyak, melyek a kabóca (koreaiul memi) szárnyai. Egyébként épp augusztus közepe lévén a kabócák éktelen lármázásának volt az időszaka:))))


Ez a kisebb szentély annyira gyönyörű volt, a pici tengerszemben tükröződő fehér bodhiszattvával, hogy szégyellem, amiért nem írtam fel a nevét...de ha erre jártok, egy út vezet fel majdnem egyenesen a Pokposá-hoz, mindenképp belebotlik az ember.


Miután végre felértünk a templomegyütteshez, végre kicsit kifújhattam magam. Itt, a hegyek közt olyan béke és nyugalom van, hogy nehéz rávenni magát az embernek, hogy hazainduljon. és megérti azt a kifejezést, hogy "buddhista derű"...A szobrok és a pici szobrocskák is mosolyognak, nevetnek, bolondoznak...tudom, furán hangzik a szópárosítás, hogy cuki buddhák, pedig ez van...


Ilyeneket a Busan környéki templomokban gyakran láttam, kungfuzó napszemcsis szerzetesek, vagy bohóckodó szerzetes tanoncok....nem igazán tudom, mi a mögöttes jelentés, de imádom őket. (Ha valaki tudja, mindenképp írja meg a megjegyzéseknél, lent, nagyon megköszönném.)





Ha a nevetgélő Megvilágosodott apát szobra nem elég bizonyíték a mindent belengő általános jó hangulatra, akkor mit szóltok a haranglábon tárolt fitness eszközhöz?? 




A templomon körbe-körbe buddhista tanítások (tanmesék) illusztrációi....amúgy éppen restaurálták az egyiket, folyamatosan karban van tartva az egész épületkomplexum.

A természetben elhelyezett szobrok egyszerűen fenségesek. Mivel nem vagyok buddhista, szubjektíve s némileg tudatlanul, csak úgy érzésből jegyzem meg, hogy engem jobban meghatnak a fák közt, vízeséseknél, barlangokban elhelyezett kőszobrok, mint a szentélyekben található aranyszobrok...


Ennyit tehát a Pokposáról, a Daecheon parkról, és a kabóca-szezonról. Legközelebb a jóval ismertebb, méltán híres Yonggugsa templomról írok, és a Gimhae-i kirándulásunkról, a néhai Gaya királyság központjáról és Suro király sírjáról.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése