Busan leghíresebb templomegyüttese a Beomeosa, amit még anno a Shilla királyság idején alapítottak. A Geumjeong hegyen található, és valami pazar kilátás nyílik a lépcsőiről. A név jelentése: Beom: Nirvana, Eo: hal, Sa: templom. A templom, ahol a halak a nirvanaból játszanak. Aranyos, nem?
A buszból, ami felvisz majdnem a templomig, láthatjuk a Busan-i hegyeket. Eléggé kacskaringós utakon vezet fel az út, kell kapaszkodni erősen.
A templomegyüttes a hegyoldalban nyúlik el, több részből áll, egy fél napot simán rá kell szánni, ez nem egy egyórás túra, és némi fizikai erőnlét is szükséges, még ha busszal megyünk fel, amíg lehet, akkor is.
A beomeosa egy "élő" templomegyüttes, kolostor is, itt élő szerzetesekkel. Fogadnak elvonulni, meditálni vágyó embereket is, akik bekapcsolódhatnak a kolostori egyszerű, lélektisztító mindennapokba.
Vagy csak egy szerzetesi ebéd, a kolostor ebédlőjében. Ingyen van, viszont kellő alázattal, csendben sorba állni, mindent, amit szedtünk megenni, és a végén szépen elmosogatni illik.
A templom környéke is szép, sok kedvelt kirándulóhely van arrafelé. Az emberek a patakmederben, az andalító vízcsobogás mellett piknikeznek a barátokkal, vagy a családdal.
A templom egy-egy különálló épületegyüttesét fák, virágzó bokrok veszik körbe, köztük lépcsők, kertek, kavicsosok.
Egy hátraeső részen hatalmas szoborkert is van, bámulatra méltó szobrokkal a különböző buddhákkal, bohiszattvákkal, szent szerzetesekkel.
Van egy pici kis ékszerdoboz Haeunde belvárosában: a Haeunjeongsa. Turista ritkán vetődik oda, néztek is nagyot , no nem a szerzetesek, ők mindig pókerarcot vágnak, hanem a nénik, bácsik. Haeundae felett-szó szerint-helyezkedik el, a város szívében, egy domboldalban. A város zajától lehet ide menekülni, mégis pazar kis templom. Haeundae metróállomástól nem a part felé, hanem ellenkező irányba, fel a domb felé kell sétálni. A metróállomástól kb. 10 perc hegymenet.
A kaputól még egy, a szokásos buddhista agy- és gondolattisztítást elősegítő lépcsőzés....
A fák mögött látszódnak a belváros felhőkarcolói, egészen epikus kettősség:)))
Épp vége volt egy imának, mikor felértem, nagyon siettek valahová a szerzetesek...
Sajnos gyorsan besötétedett, és magáról a templomról nem sok értéklhető képet készítettem. A csarnokok belsejét nem engedték fotózni, pedig gyönyörűek....de persze tudom, tudom...
Viszont a lépcső tetejéről egyre szebb volt a betontenger is....
Elmeditálgattam én is, meg elbeszélgettem egy nénivel, mire teljesen besötétedett. Az apátok szobrai fénybe burkolva fenségesek, őket szabadott fotózni:))
Folyt.köv., vannak még templomok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése